Szentpétervár Oroszország észak-nyugati részén, a Finn-öböl partján fekszik. A várost 1703 május 27.-én alapította I. (Nagy) Péter azzal, hogy a Néván található Zajasis szigeten elkezdte építeni a Péter-Pál erődöt (Petropavlovszkij kreposzty). Eredetileg a Néva folyó deltája egy mocsaras terület volt, ahol halászok laktak. Ezt a területet az oroszok a svédektől hódították el a svéd-orosz háborúban ami 1700-1721-ig tartott. Az oroszoknak nagyon kellett egy nyugati terület ahol kapcsolatba léphettek európa többi országával, ugyanis nyugatról elvoltak zárva a svédek és a lengyelek által. Ezért is nevezte később a várost úgy a cár, hogy "ablak a nyugatra". Ezáltal tengeren is elérhetővé váltak a gazdag német, holland, flamand és angol városok és ez fellendítette a kereskedelmet. Az erőd megépülte után, aminek az volt a célja, hogy védje a leendő várost a svédektől, elkezdődtek a nem katonai célú építkezések is. Már 1712-ben Szentpétervár lett Moszkva helyett az Orosz Birodalom fővárosa. A város 1917-ben a németes nevét hazafias okokból, mivel ekkor a németekkel hadban álltak, megváltoztatták Petrograd-ra, ami az eredeti név oroszos formája. Ez a név 1924-ig volt használva, mivel ekkor halt meg Lenin. Ezt követően Leningrád volt a neve egészen 1991-ig amikor is ismét Szentpétervár lett. Érdekesség, hogy a légi közlekedésben még mindig LED a kódja a városnak, és a hozzá tartozó megyét is Leningrádi körzetnek hívják. 

A város szigetekre és folyókra épült, ezért szokták "Észak Velencéje"-nek is nevezni amit az alábbi adatok is alátámasztanak. Szentpétervár 43 szigetre épült, a városban 93 folyó és 20 kanális, 100 tó és 379 híd van! A víznek köszönheti egyedülálló szépségét és hátrányait is. A város kanálisai és folyói egy hatalmas úthálózatot alkotnak amelyek jelentős részét lefedik a városnak. A vizen hajók közlekednek a házak között, és így egészen más szemszögből lehet megtekinteni a várost. Ugyanakkor gyakoriak szoktak lenni az árvizek is. Emelett az a tény, hogy mocsárra épült jelentős gondot okoz a városnak, mivel a történelmi belváros épületei süllyednek. A talajban lévő víz miatt nagyon mélyen van a metró és a mocsár miatt még a 90-es években is a lakosság jelentős része szenvedett tubercolosisban. 

Az évi átlagos hőmérséklet 4 C fok. A tél novembertől áprilisig tart. Azon túl, hogy hideg, még sötét is, december közepén 5 órán át van világos. Viszont nyáron a leghosszabb napokon 19 órán át süt a nap és aztán is csak annyira bukik le, hogy az utcán éjszaka lámpa fény nélkül is lehessen olvasni. Ezt a jelenséget "Fehér éjszakáknak" hívják. Ilyenkor az emberek az utcára mennek és ott töltik az éjszakát, sétálnak és ünnepelnek a közel nappali világosságban. Ez az időszak május 26-tól július közepéig tart. Az év 365 napjából a városban 20-30 napon süt a nap és évi 200 napon esik eső vagy hó. A kevés nap miatt a kisgyerekeknek vitaminokat adnak.

Ez Oroszország második legnagyobb városa 5 milliós lakosságával. Fontos kereskedelmi, turisztikai és katonai központ. Az időeltolódás plusz 2 óra a miénkhez képest.