Már előző bejegyzésemben feltettem egy költői kérdést és bár minden költői talentumnak híján vagyok, azért most megpróbálok válaszolni rá. Ezek a helyek Szentpétervár elővárosai, amelyek kastélyaikról híresek. Petergof Szentpétervártól nyugatra míg Carszkoje Szelo délre található. Tudom, hogy nem lehet ezeknek a helyeknek a varázsát és pláne a látványát egy bejegyzésben visszaadni, de megpróbálom a hangulatát és egy két érdekességet megosztani a veletek. A kevés szöveg mellett inkább beszéljenek a képek.

Mindenek előtt, ami a legnagyobb hatást gyakorolta rám, az Petergof volt. Már háromszor jártam ott és még nem tudtam megunni. Petergof nevű település közepén található a kastély és hatalmas méretű parkjai. Azért parkjai, mert van felső és alsó parkja. A felső park a kastély és az utca szintjén található, míg a nagyobb méretű (1,04 km²) alsó park több méterrel ezen, szint alatt helyezkedik el és egészen a tengerig tart. Mivel a tengerpartra épült ezért hajón is megközelíthető, fél óránként indulnak szárnyas hajók Szentpétervárról ide és vissza. Nekem is volt szerencsém ezt kipróbálni és tényleg nagy élmény, ahogy a hajó lassan úszik a Néván és amint kiér a tengerre felgyorsul, az orra kicsit megemelkedik. A kikötőből rögtön a palota kertjébe vezet az út. A kastély legnagyobb része gyönyörűen fel van újítva, a szobái megannyi értékes régi bútorral és festménnyel be vannak rendezve. De számomra a hely különlegességét a park adta. A rengeteg szökőkút és aranyozott szobor, amelyek gyönyörűen csillognak a napsütésben. Emellett a gondozott kert, a gyönyörűen megnyírt fák és a köztük kialakított sétányok különösen napos időben feledhetetlen élményt nyújtanak. Érdekes, hogy ami most látható a háború során megsemmisült és az azt követő restaurációs munkák eredménye. Sok szobrot a már akkor is múzeumként működő intézmény dolgozói ástak el a földbe, illetve szállítottak el keletre. Viszont így is rengeteg műkincs elveszett, köztük szobrok, szökőkutak, amelyeket az eredeti terveknek megfelelően alkottak újra. Itt voltam szemtanúja egy érdekes esetnek. Mivel a parkot évente rengeteg ember látogatja az itt lakó mókusok hozzá vannak szokva látogatókhoz és az általuk kínált falatokhoz. Két japán lánynak is sikerült magukhoz csalogatni egy mókust valamilyen keksszel. Mikor a mókus odaért és az egyik lány kezéből kezdett el enni abban a pillanatban pedig ő sikítani. Ha a mókus abba hagyta a táplálkozást a lány is a sikítást. És mindezt a barátnője filmezte. No comment!

A településen még található egy régi soktornyos, hagymakupolás igazi orosz templom is, a Szent Péter és Pál katedrális, ahol meg lehet tapasztalni az orosz templomok oly különleges hangulatát. A félhomályban rejtőző teljesen festett falakat, a padok nélküli szabad tereket, a gyertyafényben csillogó aranyozott ikonokat és a minden átjáró tömjénfüst illatát.

A másik különleges élményem ebben a témában Carszkoje Szelo, azaz a Cári Falu volt. Ez a kastély együttes Puskin városkában található. A fő nevezetessége a hatalmas kék főépülete. Itt a szobákban csak az nem arany, amire nem lehetett vagy éppen nem akartak aranyat tenni. Ennek remek példája a borostyán szoba ahol a falak burkolását és díszítését borostyánnal oldották meg. Képzeljük el azt a követ, ami nagyon drága és ékszerek készítésénél használják, majd itt ezzel egy egész szobát borítanak be vele. Láthatók még itt egyéb érdekességek, mint a bálterem ahol méretei miatt szinte egy nagypályás focimeccset le lehetne játszani, vagy a kínai szobák, mert akkor még az egészen különlegesnek számított, ha valami kínai volt, pláne ha egész szobák voltak azok. Ma már pont fordítva van. Ennek a kastélynak kisebb parkja van, mint a petergofinak, és inkább természetesebb, de ez is rendezett. Itt több épület, kisebb paloták és pavilonok ékesítik kertet a szökőkutak helyett. A parkban egy nagy tó is található, aminek közepéből egy sziget emelkedik ki. Ezen a szigeten is egy kastély van, de ide csak komppal lehet eljutni. A parkban még található egy török fürdő is, ami török mecsetre hasonlít, még a minaret tornya is megvan. Sajnos ez a palota is elpusztult a háború során. Láttam képeket, amin hó állt a palota termeiben és az épületből csak téglák és kiégett gerendák voltak. Ezt is nagyon szépen restaurálták, de még több terem nem látogatható és felújításra vár ugyanúgy, mint több műemlék a parkban.

 Összességében elmondhatom, hogy aki a világ ezen szegletébe vetődik feltétlenül látogassa meg ezeket a helyeket, mert biztos vagyok benne, hogy felejthetetlen élményt nyújtanak. Mivel a restaurációs munkák folyamatosan zajlanak ezért szinte minden évben lehet valami újat látni. Kíváncsi vagyok mikor lesz végleg kész ez a két kastély a parkjaikkal együtt és milyenek lesznek. Egy biztos, szemet gyönyörködtetőek!